#226. …mert tükör által homályosan…

MeghaltIngmar Bergman svéd filmrendező ? jelentette hétfőn a svéd TThírügynökség. A világhírű alkotót 89 éves korában, a svédországi,balti-tengeri Farö szigetén (ahol több nagy művét is forgatta) lévőotthonában érte a halál. Aművész, aki színházi és operarendezőként is letette névjegyét, már1945-től készített filmeket, de csak 1956-ban, A hetedik pecsét címűalkotásával vált világhírűvé. Olyan műveket hagyott maga után, […]

#225. mert a remény hal meg utoljára

Mottó:`mert andy dufresne története megindító, s bizonyítja az ócskaközhelyet, mi szerint a remény hal meg utoljára. minden idők legjobbfilmje nem létezik, de ha létezne, biztosan a remény rabjai lenne az.` (poljakoff) Poljakoffnak és Vacznak különösen sok szeretettel – íme, az olvasói top első helyezettje, A Remény Rabjai (The Shawshank Redemption):

#224. may

Brian May, a Queen gitárosa hamarosan megszerzi asztrofizikai doktorátusát `Radikális sebességek az állatövi porfelhőben` címmel harminc évvel azután, hogy az éppen befutó Queen kedvéért megszakította azt a Londoni Imperial College-ban.May-t szeretjük, nagyon. Főleg az ilyen kijelentéseiért: ?Olyan befejezetlen történet volt ez, amit le akartam zárni.? – mondta.?Nem tiszteletbeli doktori címre, hanem valódi tudományos fokozatravágytam, amiért […]

#222. elemi részecskék

`A részecskefizikában az elemi részecskekétféle értelemben használatos. Általában olyan részecskét értünkalatta, amely tovább nem bontható (a tudomány állása szerint), néha azösszes olyan részecskét beleértik, ami más, nagyobb részecskének az építőköve. Például az atomok kisebb részecskékből, elektronokból, protonokból és neutronokból épülnek fel. Viszont a proton és a neutron még elemibb részecskékből, a kvarkokbólállnak, ez az első, […]

#221.ocean

Mottó:`If you cross one Ocean you face them all`Ki másról lenne szó, mint Danny Oceanról és bandájáról? Az Ocean 13 méltó folytatása az előző két résznek, ám Cathrine Zeta-Jones (akit rühellek) és Julia Roberts helyett belépett a képbe a világ egyik legcsodálatosabb színésze: Al Pacino. Utánozhatatlan stílus, finom poénok, szerethető figurák és nagy dumák. (Are […]

#217. mozi!mozi!mozi!

Pici és nem reprezentatív közvélemény-kutatásom eredményeképpen megszületett a blog filmes adatbázisa. Elöljáróban el kell mondanom, hogy köszönöm mindenkinek, aki szavazott és indokolta is választását. Köszönöm, hogy kicsit jobban megismerhettelek belőle Titeket – kevés dolog jellemzi jobban az embert, mint a filmhez, zenéhez, irodalomhoz való viszonya. (Bár, azért ne vonjunk le messzemenő következtetéseket ebből.) Úgy vélem, […]

#216. köszönöm

Ez a poszt most csak neked szól. Neked, aki meglepetés ajándékként adtad nekem ezt a blogot. Neked, aki inkább nem aludtál, (bár ez nem újdonság) csak azért, hogy örömet szerezhess nekem. Egyedit, személyeset, szépet. Bár, megbeszéltük, hogy itten-e nem lesz nyálblog és csöpögés meg magánélet-kitálalás – azért most az egyszer, hadd tegyek kivételt és mondhassam […]

#215. angol2

Tegnap éjjel a nagy karácsonyvárás közben arról beszélgettünk, kinek mi az álma. Mondom, hogy aukciókon szeretnék festményeket vásárolni úgy, hogy ne kelljen közben visszafogni magam. Ma délután álmom második felében egy londoni költözésről álmodtam.Kb. öt perce kapcsoltam be a gépet, hogy a levelezésemet megnézzem. Mi várt benne?!A University of the Arts London  levele, amelyben neves […]

#214. angol

Ha van előző élet, valószínűleg angol lehettem. Az angolokról azt tartják, hogy csodálatosan kifejlesztették magukban a hidegvér és a tartózkodás képességét – azt a módszert, hogy az élet szomorú, keserédes eseményeire is fenntartással, humorral, némi távolságtartással tekintsünk. Ez igaz is, és nagyon nagy hülyeség is az angolok részéről. A humor nem védi meg az embert, […]

#213. es muss sein

….és én azt hiszem, hogy az utóbbiidőkben a legtöbbet, legteljesebbet magamról egy-egy elejtett kérdésbőltudtam meg egy mai beszélgetés során, attól, aki tartok tőle, igencsak jól ismerengem, mert ő kívülről figyel, míg én legbelül hallgatok. Ha van olyanbarátság, amelyre vágyik – ha már ő Konrád – remélem rátalál a magaHenrikjére. Persze, lehet, hogy humánetológia ez az […]

#212. Hogyan legyünk “cool csajok”?

`Imádom`, mikor pasik osztják az észt női magazinokban, a legújabb trendi női viselkedésformáról. Olyan, ez, mint amikor szülészek annyira együttéreznek a nőkkel és a leendő papákkal, hogy végül már a két férfi szül a szobában, az anyuka csak az `eszköz`, aki éppen végrehajtja a tevékenységet. Nos, Bús István mindig is `nagy kedvencem` volt, már a […]

#211.elég

Én azt hiszem, most, ebben a pillanatban, mára értem el az abszolút határt tűrőképességemben a meleget tolerálandó. Tudom, hogy rinyálás: de, nem bírom tovább. Egy hete nem alszom gyakorlatilag, nem tudok nőként létezni (összeesik a hajam, nem lehet rendesen sminkelni, nem lehet normálisan felöltözni – ez nálam a blézer, farmer, felső triumvirátust jelenti – gyűlölöm, […]

#210. Lily was here

Immáron tizennyolc (bezony)éve hangzott fel először ez a szám, s a média gondoskodott is arról,hogy a szélesebb közönség az egykori Eurythmics-es Dave Stewart-alkészített kis darabján kívül másról ne is hallhasson. Pedig ő közbenbebarangolta majd mindegyik zenei stílust kis altszaxofonjával. Éppezért stílusa szinte behatárolhatatlan: funky, blues, jazz, pop, houseés jungle keveredik a zenéjében. Aki kicsit ismeri, […]

#209. MÁV avagy Miért Állunk Vazze?!

Magyar Állami Vasutak. Tizennégy éves koromtól meghatározó az életemben. Először csak a rövid kis 12 km-es utazásokkal, majd egy fél évig kicsit messzebb Sárospatakra, később állandósul csak a Hernádnémeti-Bőcs – Miskolc – Budapest távolság; két évig Veszprém is úti céljaim között szerepel. Szóval, nagy utazó vagyok, mondhatni rutinos. Átmeneti élet, ingázás, gyökértelenség.Szóval, szombat este megint […]

#208. 36.

Drága nagyszüleim ötvennégy évet éltek együtt, nélkülözésben, üldöztetésben, betegségben és nagy-nagy szeretetben. Mikor nagymamám meghalt, nagyapám sem akart már tovább élni, így mikor beteg lett: meg sem próbált harcolni a kór ellen. A betegség is csak következmény volt, egyszerűen nagymamám nélkül már nem volt élet az élet számára.Egyetlen gyerekük született: a mamám. Aki immáron 36. […]

#205. Moni szanál

Moni, barátnő káosztalanít – most épp a konyhában. Én közben ebédelek, így később csatlakozom be a beszélgetésbe.Moni: Keményen szanálom a konyhát, mindent aminek lejárt a szavatossága, legyen az mikulásfigura vagy bármi: kuka. Nem megy túl könnyen, nagy gyűjtögető vagyok. Közben szarul érzem magam, ha a kiscsákókra gondolok, akiknek nincs mit enni…asszem, következő évben az ilyen […]

#204. Kubrick-Malkovich 0-0

Igazi nyáresti kikapcsolódás, zseniális Malkovich-outfitekkel, Kubrick filmjeire való rájátszásokkal a Kubrick menet című film, amelynek semmi köze a John Malkovich-menethez, azon kívül, hogy az a főszereplő agyában játszódik (ergo kísérlet inkább) míg ez Malkovich jutalomjátéka, brillírozása a vígjáték műfajában. Nincs nő, aki annak idején ne zúgott volna bele Malkovich Valmont-jába a Veszedelmes Viszonyokban – valljuk […]

#203. kérdések felelet nélkül

1. Az átlag 40 C fok feletti időjárásra tekintettel az ország keleti részének határátkelőhelyein a tegnapi közel négy órás várakozási időt pár percre csökkentették. Máskor miért nem lehet így működni?2. Az Astoria felé sétálgatva munkásokra lettünk figyelmesek, akik a legnagyobb délután három órai kánikulában fedetlenül, ásványvíz nélkül lapátoltak a tűző, égető napon. Ha az anyámat […]

#201. wings of desire

Ez az én legtökéletesebb, legszebb filmem. Soha, senki még ehhez foghatót sem készített. `Mintminden Wenders-filmben, ebben is az a legszebb, ami egyben alegirritálóbb is: az érzelmi önkény, a szentimentalizmus tudatosvállalása. Ez itt már a történet meseszerűségében is megfogható: Berlinfelett angyalok röpködnek, az egyikük vágyakozni kezd az emberi létután: beleszeret egy légtornásznőbe, emberré változik, és szerelmévelboldogan […]

#200. A medvefeletti medve esete a malacpecsenyével

200. jubileumi posztom alkalmából egy igazi csemegét kaptok Cserna-Szabó András: Levin körút című novellafüzéréből. Én, mikor először olvastam, szakadtam meg rajta a röhögéstől. Hát, így is lehet ám! A medvefeletti medve esete a malacpecsenyével Vagy a Has Birodalmának egészen rövid története Micimackó egy napon arra ébredt, hogy semmi dolga nem akadt. Nemvolt kedve felkelni. Künn, […]

#196. kód

Eddigi életem során a társadalom legváltozatosabb rétegeivel kerültem kapcsolatba. Voltam utcagyerek, a Hernád partján bandákkal kószáló vidéki gyerek, boldog gyerekkorom volt. Bodzakunyhóból ki, szalmából rakott bálába be. Laktam úri háznál, részt vettem, részese voltam a felső tízezer szemforgató díszestjeinek, ahol nincs hasmenés csak `diaré`, megtanultam az őszibarackot késsel-villával enni, tudom, milyen témáról és hogyan kell […]

#195. gasztropetting

Olvasom Cserna-Szabó András: Levin körút című művét. Lenyűgöző stílus, abszurd humor, Krúdy óta hiányzó hang: a gasztronómia és az erotika összefonódása. Közben gondolkodom. Ugye, abban egyetérthetünk, hogy a kedvenc ételünknél eszünkbe sem jut milyen összetevőkből áll, mikor csak a gasztronómiai élvezetre figyelünk? Nos, milyen lenne, ha a számunkra ideálisnak tekinthető pasit/nőt megvehetnénk a következő leírással: […]

#193. körkérdés

Igen, igen gyors körkérdés! Kinek, mely(ek) a kedvenc filmje(i)? Kérnék szépen rövid indoklást is:) Köszönöm:) (az indoklásom a kérdés miatt az, hogy célom van vele:))És őszinte sajnálatomra, a nagy-nagy filmrajongók most éppen nyaralnak vagy egyéb helyeken okosodnak.

#192. Loveletter to NY by Edward Norton and Spike Lee

dedicated to Jocó Moziba megyünk ma. Mivel a Max-ról nincsenek trailerek, így egy másikat láthattok most, egyik nagy kedvencemet. Hogy miért? Egyrészt imádom a Spike Lee-filmeket, másrészt pedig ugye Edward Norton-t, és egy kis társadalomkritikáért sosem megyek a szomszédba. Másrészt New York az a hely, ahová mindenképpen szeretnék eljutni egyszer.( A másik Szentpétervár.)És akkor itt […]

#190. Nietzsche

`aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belőle is szörny váljék.S ha hosszasan tekintesz egy örvénybe, az örvény visszanéz rád.`(Nietzsche, 1886) Órák óta ülök döbbenten. Azóta, mikor először olvastam el ezt a mondatot. Jeges félelem, amit érzek tőle, zuhanás, nyugtalanság. Egész nyáron ilyeneket kell olvasnom a dolgozathoz. Na, ez az, amire jelen pillanatban a legcsekélyebb szükségem sincs.