dohnányi

Öt nap növényi létezés után, melyben nappal és éjszaka összefolyt, hátamat a falnak vetve, megrendülve álltam a gangon a napsütésben, a szomszéd lakásból kiszűrődő Dohnányi – mű hangjaira figyelve, és arra gondoltam, hogy az írásnál magányosabb dolog nem létezik.

9 thoughts on “dohnányi

  1. Nyanyus, talán egy kis the strokes most jól jönne, drága vagy:)

  2. háát, én nem:) megszoktam, hogy körülöttem száz ember üvölt, mondja a kis bajait, így ha írnom kell – megy ezerrel az msn, a zene és szenvedek:)

  3. nyanyusnak hála és köszönet a the strokes -ért:) közben jutott eszembe,hogy pixiest akartam:) Ölellek,szépség:)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.