jéef-zanza

Nos, ilyeneket írok mostanság. – részletek

Juhász Ferenc: Babonák napja:csütörtök, amikor a legnehezebb című hosszúversét választottam. Érdekelt, vajonmeg tud-e szólalni számomra egy olyan költő, akivel se középiskolában, seegyetemen nem találkoztam, és akinek személye körül kialakult kultusza számomraelhomályosítani látszott költészetét. Felkeltette érdeklődésemet az is, hogybár élő költőről van szó, gyakorlatilag semmilyen értékelhető szerepet nem töltbe már az irodalmi életben, holott ő az egyetlen, aki már huszonkét évesenKossuth-díjat kapott. Továbbá egy olyan időszak prominens alkotója volt, amelyszámomra már ismeretlen ? így a vele való foglalkozás érdekes társadalmikontextusba is emelhető. Hozzátenném még azt is, hogy kevesebb dolog áll tőlemtávolabb, mint a népiesség erőteljes szocialista beütéssel, és az irodalmizálóvulgarizmus. Összefoglalásképpen annyit mondanék hát, hogy érdekes kísérletvolt ez. (….)A kultusz érdekes fogalom, már Petőfinélis bebizonyosodott az, hogy (Margócsy István tanulmányában) a kultuszmegteremtőit kevéssé érdekli maga az életmű, hanem inkább valamely korszakemblematikus szereplőjét akarják megtalálni. Ebből a szempontból tehát, kell,hogy legyen valami többlet személyében,melyben tükröződik egy furcsa,ambivalensidőszak minden jellemzője. De hogyan válhatott Juhász ezzé, mikor a köztudatban(s gyakorló középiskolai tanárként nekem is ezzel kellett szembesülnöm) az akép él róla, hogy taníthatatlan és érthetetlen költő?

Közben pedig az irodalmi kánon része, aki csakakkor háborítja fel pályatársait, mikor a második Kossuth-díját is megkapja.Nos, ennek oka nem más, minthogy a magyar irodalomban viták nem vagy csakelvétve léteznek ? ha erre történne is kezdeményezés, hamarosan elfojtják aztés minden a feledés homályába vész. Ennek okát nem hiszem, hogy csak aszocializmus stílusdiktatúrájában kellene keresnünk, mely Juhászt kultikusfigurává avatta (s melytől ő, amint kanonizált alkotó lett, távolodni isigyekezett mindenképp) egyszerűen kis ország vagyunk, szervilisenberendezkedve. De, akkor a kérdés még mindig nyitott marad: minek alapjánítélnek az irodalomtörténészek és vajon értékítéletük miért tér el annyira ahétköznapi, laikus olvasóétól? Úgyvélem, időről időre felül kell vizsgálnunk ítéleteinket, és ha könnyűnektaláltatik az, ami valaha sokat jelentett, a történetiség nézőpontjából kellközelítenünk hozzá. Vagyis tett-e valamit hozzá az illető szerző a kánonhoz,van-e a mai ember számára válasz művészetében.Ebből a szempontból úgy gondolom,számomra Juhász Ferenc akkor szólal meg, mikor egyetemes érvényű problémákatvázol fel, és elfelejtkezik arról, hogy magyar költő, akinek iránymutatást kellnyújtania népének, miként a nagy előd: Petőfi Sándor is tette. (Idekapcsolnámazt is, hogy nekem Petőfi sosem az apostol volt, hanem az a kétkedő,bizonytalan ember, aki leginkább a Felhők-ciklusban érhető el, melyeklegmodernebb, a mai olvasó számára is valódi élményt nyújtó versei. Ezt akétkedést, bizonytalanságot találtam meg azonosulási pontként Juhász Ferencversében, amely először okozott kellemes meglepetést, és örömet. (…)

Határhelyzetben íródott költeményről van szó,és így máris érdekes, hiszen egy szemünk előtt alakuló, indázó művelkerülhetünk kapcsolatba, s talán így Juhász költészetének megértéséshez isközelebb jutunk. Tovább árnyalja a képet ez a ?kettős keletkezés?- fogalom,mely nemcsak szinkrón metszet az 1962-es jelenről, hanem diakrón is az 1956-tóleltelt időről is.(…)

Maga a vers címe figyelemfelhívó,nagyon erős felütéssel, feszültségteremtéssel indul, mely várakozást kelt azolvasóban, az eposzok in medias res eszközére rájátszva. Különös, talányosverscím, melyet ha együtt olvasunk ez első sorral: ?A harmadik napon alegnehezebb, a harmadikon.? nem hiszem, hogy lenne olyan olvasó, aki ne akrisztusi megváltástörténet huszadik századi parafrázisát olvasná ki belőle.

Máris zavarban vagyunk, hiszen mitkeres egy szocialista kultuszköltőnél Krisztus? Benne vagyunk a műben, megvan averskezdő alaphelyzet: az ambivalencia. Sorra merülnek fel a kérdések: miért aharmadik a legnehezebb nap? Miért a csütörtök a harmadik nap? Miért a babonáknapja? Milyen előzetes ismeretek szükségesek a vers megértéséhez?

Nem segít ebben sokat maga a műfaj, a hosszúvers sem. Hiszen olyanhívószavak hangzanak el: harmadik, babonák, csütörtök ? amelyek evokálnakbennünk bizonyos kapcsolódási pontokat. Leginkább talán a népiesség, a népikeserves műfaját említeném meg, mely évszázados hagyományokkal bír költészetünkben? bujdosóversek, katonaénekek, balladák. De, mit kezdünk ezzel a huszadikszázadban, a főváros leghíresebb részén ?melyet megkíméltek az átnevezésektől ?az Oktogonon, ?e kő-villany-szigeten? (…)Hosszas leírásokkal, valóságos ránkzuhanó képsorozatokkal (melyek nagyon filmszerűek egyébként) jutunk el odáig,hogy a külső helyszín ? mely a nagyvárosi magány, elhagyatottság, megváltatlanságállapotát tükrözi vissza, egyszer csak feleslegessé válik, és átkerülünk a lélekvilágába, mint belső színtérre, és így máris megvan a kapcsolódás a azévszázados műfajokkal és a krisztusi történettel. Elősegíti mindezt a lírai elbeszélőis, aki teljesen szubjektív, egyes szám első személyben ír, azonosítható aköltővel ? mégis azt kell éreznünk, hogy amit ő lát, érez az általánosérvénnyel bíró. Mindentudó, mindenható elbeszélő ő, dokumentátor, hiszen szinteegyetlen körbeforgó kameramozgással érzékeljüka dolgokat. Beteges ez a világ, és ezen a harsány, az esőn keresztül is átütőszínek ? valószínűleg neonok – semsegítenek. Egész kis katalógust olvashatunk itt mindenféle ősállatról, melyönmagukban is jelentéshordozó elemmel bírnak. (kaméleonok, gyíkok, kígyók azazGalapagos-szigete) Ezen ősdzsungelt állítja szembe a nagyvárosi dzsungellel,mely utóbbiban azonban minden ?mű?, ?nylon?, ?gumi?, ?műanyag? azazmesterséges. Mesterséges Paradicsom lenne? Közel sem, hiszen a versstrukturálóelemei pontosan a szín,-látvány,- hanghatásaival szemben állanak.Vagyis egy ? egy leírást mindig a ?Magam vagyok.? ? sor követ, melynélóhatatlanul is eszünkbe jut Tóth Árpád verse. Ismétlődésekre, mégpedigfokozásos ismétlésekre épül fel a vers. Ezt erősítik a kapcsolóelemek is, a rengeteg és kötőszójelenléte a versben.

A versben egyidejűleg, egymásbaépítve, két síkon bomlik ki a lírai hős dilemmája, mely leginkább egydöntéshelyzettel azonosítható. A polifónikus versépítkezésre gyönyörű példa ez,amelyben az egyik sík a tudatba vezet, míg a másik a tárgyias elemekbőllátomássá épül. A tudati síkra a versben állandóan visszatérő fény ? ésvízmotívumok a leginkább jellemzőek.

Ha a szerkezetet tekintjük, két nagy részre oszthatófel a mű. Az első szerkezeti egység egy nagyvárosi vízió részletezése ? ezttagolja a vívódást kifejezőkijelentések, kérdések sorozata. A második szerkezeti egység már csak szinte avívódással foglalkozik, s a vers szimmetriatengelyébe kerülő kimondott: ?Mentsmeg uram engem a gonosztól!? sorral el is éri a költemény csúcspontját. Ittválik világossá, mik ezek a babonás félelmek, melyek az adott korban mégisnagyon racionálisak. Rájövünk, hogy a költő társadalmi szerepe a megváltozottvilágban a vers igazi témája, és ez a krisztusi történet megismétlése. Ehhezkapcsolódik az anya-fia, valamint a haza és polgára kapcsolatot, azegyedi-egyetlen édesanyának és az általánosan egyetlen hazának a szeretete. Aversben innét megjelenő pátoszos hangvétel a költő sorsának beteljesedését, afelelősség felvállalását jelentve. Ez azonban a ?szocializmus korszakában?csakis a személyes magányban kivitelezhető, mely a mű végén egy feltámadás-, ésegy újjászületés vízióban jelenik meg.

5 thoughts on “jéef-zanza

  1. huhhh, ez nagyonjó! nekem ugyan egy bölcs istván nevű tanította a magyart, de ő sem tudná szebben. (amúgy nagyon utálta juhászt, és vélhetően elintézte volna egy szóval az 56 utáni költészetet, dehát akkor ezt nem lehetett. inkább be se jött órátadni, hehe )úgyhogy szuper. ha megtalálom, elküldöm a jf paródiáimat 🙂

  2. Köszönöm szépen. Háát, majd meglátjuk Tarján Tamás is osztja-e a véleményedet….várom a paródiát, bár szerintem ez a pasas önmaga paródiájának is elmenne.

  3. Most esik le mekkora dicséret is ez:) AZ a Bölcs István, thomas??

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.