apropó, vadkacsák

Mostanában szeretem nézegetni a vadkacsákat. Van bennük valami hihetetlen játékosság, pajkosság szemükben, mintha azt mondanák: `Hé, haver, mit bámulsz olyan szomorúan, attól úgysem lesz jobb. Inkább gyere, bukj le velünk a víz alá! Csigásszunk együtt'` Na, erről megint hülyeségek jutnak eszembe: víz, mint pszichológiai szimbólum és vadkacsa, mint Ibsen. Vajon képes lennék még úgy olvasni […]